A storym

Péntek van. A szokásosan csordogáló utolsó munkanap inkább tűnik "kis-szombatnak" mert egyetlen kósza ügyfél sem várható mára. Így hát tanulok, netezek, nézelődök munkaidőben munka után, plusz azt a két ügyet próbálom egyengetni, ami folyamatban van. :)

Apropó péntek! Péntek 13!! Nem mintha babonás lennék, de hátha történik végre valami jó is. A rosszakhoz már hozzászoktam, úgyhogy azt nem írnám péntek13 rovására, de ha esetleg jönne valami jó, az biztos emlékezetes maradna. :)

Holnap. Holnap indulás Ausztriába. 14-órától meccselés lesz, amitől egyetlen ok miatt tartok, az pedig az, hogy kb 1 éve nem fociztam. :( Gáz, de ez van. Meglátjuk mi lesz.

Megyünk, jövünk közte egy kis foci, és majd meglátjuk, hogy mennyire futja...

A munkaügyemben még semmi. A szerdai interjú érdekes volt, mert nem az volt az állás, mint amire én pályáztam, de ez sem hangzott túl rosszul, és szó nélkül mennék, ha úgy alakulna. Hétfőn elvileg lesz válaszom. Meglátjuk ezt is.

Már egyelőre ennyi. Semmi különös nem történt az elmúlt napokban. Vagy mégis!
Tegnapelőtt volt egy komikus dolog. Vagyis néhány komikus dolog. Az interjúra indulás előtt leért az autóm alja a padkánál. Kiszálltam megnézni: ahogy odaléptem, beleléptem egy kb 30 centis pocsolyába. Miközben anyáztam és hajoltam le szétszakadt a seggemen a gatya... ("Na, ez aztán jól kezdődik" - gondoltam)

Amikor visszajöttem a meghallgatásról, a főnököm megkért, hogy vigyem már el autóval valahova. Útközben kérdezgetett az előző munkahelyemről, ahol mondtam, hogy annyira jól biztosan nem fogok soha keresni, mint ahogy ott. Erre a válasza: "Nyugi, előbb utóbb itt is fogsz úgy keresni." Mondta ezt úgy nekem, hogy bruttó 52-t számláztam. Mondtam neki, hogy volt, hogy "egy hónapban ennek az 50-szeresét kaptam, úgyhogy max csak akkor keresek így, ha majd kifúrom innen és a helyére kerülök." - Nézett csak a gülü szemeivel a szemüvege fölött....

Életem egyik legszebb napja lesz, ha felmondok. :) Remélem, már ebben a hónapban.